A Húsvét hétfőn gyakori locsolkodás, - bár vallási ünnepből ered,-, mégsem egyházi, hanem világi szokás. Lényege, hogy a fiúk, férfiak végigjárják a lányos házakat, és tiszteletük jeléül meglocsolják őket. Ma már leginkább kölnivel locsolkodnak a férfiak, ám régen jéghideg, kútból húzott vízzel öntötték nyakon a hölgyeket. Ezt követően a lányok vendégül látták a férfiakat, tojással és szalonnával kínálták őket. A tojás, mint a húsvéti étkek egyik fő eleme, a mai napig is megmaradt, ám szalonna helyett már sonkát tesznek az asztalra. Ha a locsolkodó férfi verset is mondott a lánynak, azért festett vagy írott tojás volt a jutalma.

A lányok a díszes, kifújt tojásokat azonban nem ajándékozták el mindegyszálig, hanem néhányat megtartottak, és barkaágra akasztották. A barka hazánkban a pálmaágat jelképezi, azokat az ágakat, melyeket Krisztus elé szórtak jeruzsálemi bevonulásakor. Keresztény szokás, hogy Húsvét vasárnapján a templomokban barkaágakat szentelnek, amik aztán otthon a konyhában, szobában kapnak helyet.